Akkor folytassuk is az első nappal. A mai program: Nikinek van egy Finn házaspár ismerőse /Oiva és Raia/, akik megmutatják nekünk a várost és elvisznek ebédelni.

Hoztak nekünk egy "kisebb" méretű túlélőcsomagot. Volt benne minden jó az edényektől kezdve az evőeszközökön át a teafűig. Tök rendesek voltak, még a bolhapiacra is elmentek pár kávéscsészét nézni. Csodálkoztak rajta, hogy nekem nincs olyan melegítő gatyám, amit az utcai nadrág alá szoktak venni, én meg gondoltam, hogy nem lehet olyan hideg, hogy én mindenféle melegítőgatyát vegyek a nadrágom alá. Hát volt... Az időjárás tartott nekünk egy kis bemutatót szombaton, ami -15 fokot jelent, és állítólag, mivel a tavak miatt magas a levegő páratartalma, ez sokkal hidegebbnek hat, amiben lehet valam igazság, mert szarrá fagyott a lábam :D Az első állomásunk egy ortodox templom volt, ami kívülről úgy nézett ki, mint egy lepukkant magyar kórház ablakok nélkül. Belül sem volt sokkal jobban feldobva, mert a belső teret betomoszlopok alkottál, amiken semmi kép vagy hasonló nem volt. Viszont volt egy jó nagy orgona hátul. ELső templom letudva. Aztán megcéloztunk egy boltot, ahol vehettem magamnak lábmelegítő ruhát, és én kapásból vettem 2-t is. Amúgy úgy néz ki, mint egy hagyományos melegítőnadrág, csak passzos, nem a térdemnél van az ülepe sajnos:D De fajintos, mert tök jó melegen tartja a lábamat, meg a főnököt is:D

Mondták, hogy van egy tipikus finn kaja, amit mindenképp ki kell próbálnunk, Mustamakkara-nak hívják. Véreshurka. Tényleg tipikus finn... Szó ettünk finn véreshurkát, ami annyiban különbözött mint a miénk, hogy nem volt benne rizs, meg hasonlók, és nem sütötték ropogósra a szélét.

Az eddig eltelt 1 napban észrevettem, amit Niki is igazolt, hogy a finnek sosem fújják ki az orrukat. Sosem. Mennek az utcán, szívják mint állat, néha feltornásszák, és kiköpik az utcára. Mindenki, a munkásembertől kezdve, a kismamáig mindenki. Jelentem, orrszívás terén sikerült beilleszkednem, egyszer kifújtam az orrom sétálás közben, de a körmöm majd' leesett, úgy belenyilallt a hideg... :D Szóval lekorlátoztam az orrfújást a zárt és meleg terekre.

Következő állomás is egy templom volt, csak hogy letudjuk őket gyorsan. Én úgy voltam vele, hogy engem senki nem fog elvinni olyan templomba, amit érdekesnek találok, de ez kifejezetten érdekes volt. Meg szép is. Asszem ortodox, vagy lutheránus lehetett /amúgy finnországban ez a 2 vallás van elterjedve, katolikus alig van.../ és egy szimbolista művész díszítette ki. Anyukám ennyivel kommentálta a képeket: "szörnyű". Amúgy nekem baromira tetszik. Pár híresebb kép ami bent volt:

http://en.wikipedia.org/wiki/The_Garden_of_Death

http://en.wikipedia.org/wiki/The_Wounded_Angel

Szóval tetszett a templom. Elmentünk sétálni egy kicsit, megnéztük a foyót, és rájöttünk, hogy a "finn Manchester" elnevezés elég találó a városra. Gyárkémények vannak mindenfelé a belvárosban, és a boltok is úgy vannak kialakítva, hogy bezárt gyárakat alakítottak át. Ennek ellenére nagyon pofás kis város, és állítólag a gyárak sem füstöt akádnak, hanem vizet. A város melletti 2 tó is olyan tiszta, hogy bármikor bele mernek menni fürdeni. Mondjuk magyarországon megnézném ki fürdene egy gyár melletti tóban. Magyarok biztos nem... By the way, a két tó között 18 méter a szintkülönbség, és közöttük folyik a tammerkoski nevű folyó, aminek köszönhetően adva volt az ipar számára az áramtermelés. Gondolom emiatt épült ide ennyi gyár.

A sok mászkálástól aztán megéheztünk, pont ebédidőben, és persze az első két étterem ahová menni akartunk fullra volt. A harmadik is, de pont akkor üresedett meg egy asztal, amikor érkeztünk. Mák. Oiva mondta, hogy nehéz olyan éttermet találni, ahol eredeti finn kajákat csinálnak, mert a finnek otthon főznek finnül, viszont ha elmennek valahová, szeretnek inkább valami mást enni. Rengeteg az olasz, mexikói, kínai stb kajálda. Mi egy mexikóiba mentünk be, ami mindenféle kalózos képpel + bábúkkal volt kirittyentve. A kaja is jó volt, szószba mártogatós mindenféle mexikói cuccot ettünk.

Mire befejeztük, már kezdett sötétedni /délután 4 volt.../, és még egy kilátóba el akartunk menni, úgyhogy siettünk egy kicsit. A kilátóból lehetett látni az egész várost, meg a tavakat, tök jó volt a kilátás, csak épp közelített egy baromi sötét és ellenszenves felhó, és nagyon fújt a szél fent, és emiatt nem tudtunk túl sokat nézelődni.

Sikerül kellően lefagyasztani minden végtagomat az egésznapos mászkálással, szerencsénkre, pont volt egy üres óra a szaunában /fel kell iratkozni előre/, ahová be is írtuk magunkat gyorsan. Jól megizzadtunk, átmelegedtünk, kiment belőlem minden hideg, és tök kiegyensúlyozott lettem tőle. Ettől a meleg-hideg váltakzástól tök jól fel lehet frissülni, nem jut itt minden házra egy szauna.

Jól elfáradtunk, és gyors alvás lett a vége.

Itt a vége fuss el véle.

Még adós vagyok a vasárnappal, és a hétfővel, de fél 8 kor /ami otthon fél 7/ találkám van az egyetemen a csoporttársaimmal és készülődnöm kell.

Bye!