A pénteki buli után teljesen fitten ébredtem, másnapnak nyoma sem volt, hurrá:D Délre mentem Hervantába szánkózni. Persze hétvégén nem jár a közvetlen busz, arrafelé, így átszállással kellett mennem, ahol kis híján problémáim akardtak. Ugyanis a második busz dugig volt emberekkel, alig fértem fel, és a következő megállótól kezdve, már meg sem álltunk, csak ha leszálló volt, mert egyszerűen már nem fért be több ember. Ja és ilyen tizenéses suhancokkal volt tele a busz, akik mindenféle jelmezben, meg mindenféle hajszínnel voltak feldíszítve. Először azt hittem, valami vidámballagás /van, ahol bolondballagásnak hívják/ lesz, de késöbb kiderült, hogy más a dolog apropója, de ez majd késöbb.
Szóval délre simán odaértem, persze megint én voltam az első, és várnom kellett egy csomót a többiekre. Összeverődtünk velem együtt öten, de volt két srác, akik írták, hogy jönnek, de nem jelentek meg, pedig csak le kellett volna jönniük a földszintre lifttel, mert az ő kolijuk elött volt a gyülekező. Biztos aludtak még... Egyébként a mentoraim mondták, hogy az a "hegy" /mountain/, így fogalmaztak, a legjobb szánkópálya Tampere-ben. Picit furcsálltam a hegy kifejezést, mert errefelé csak dombok vannak, de gondoltam, csak én nem vettem észre a fölém magasodó hegycsúcsokat :D Aztán rövid séta után, egyszer csak szóltak, hogy na itt vagyunk a hegynél. Volt legalább 10 méter a szintkülönbség... Nálunk ez egy kis lejtő lenne, vagy egy nagyobb gátoldal, de hegynek nehezen lehetne nevezni. Mindegy, ettől függetlenül még elég jókat lehetett csúszkálni rajta. Hannes talált otthon valami műanyag fiókot, aminek még kereke is volt, és elhozta, mint szánkót :D Persze nem csúszott, de erre pár pofáraesés után rá is jöttünk :D Meg vettek szánkót is valami turkálóban, na azok viszont elég jól mentek. Lehetett velük repeszteni, ki is próbáltuk ülve, hason, állva, ugratva, többen egy szánkón stb. Vagyis állva csak én próbáltam ki, de sikerült akkorát esnem vele, hogy más már nem próbálkozott vele :D
Miután kicsúszkáltuk magunkat, és teljesen átáztunk, átszaladtunk az egyetemre ebédelni, mert ott volt tőlünk öt percre. Viszont az étteremben annyian voltak, hogy alig lehetett bemenni, ami szombat délután elég szokatlan dolog. Menet közben kiderült, hogy az a sok furcsa jelmezes ember a buszon, mind ide jött, és a barátaik is mind ide jöttek. Ugyanis anime telálkozó volt vetítéssel, játékkal meg mit tudom én mivel. Sajnos nem volt nálam a fényképezőm, mert ezek az emberek megértek volna pár képet az biztos. Egy emós banda mellettük komoly üzletemberek csoportjának átszott volna... :D Ezeknek volt piros, zöld, rózsaszín hajuk, ruhájuk meg mit tudom én milyük. Elég egy abszurd látvány volt, na.
Kb ennyi is volt az egész napom, még hazafelé sétáltam egy kicsit, csak hogy letudjam a heti mozgásadagomat is.
Üdv
